Uraiújfalu a Rába folyó bal partján, Rábától 3 km-re fekvõ kis Vas megyei település. Szomszéd községei a Rábán innen: Nick, Vámoscsalád, Vasegerszeg és Jákfa. Rábán túl: Ostffyasszonyfa és Kenyeri.

Uraiújfalu mint település régi múltra tekint vissza. Már a rómaiak idejében is lakott hely volt. Ezt bizonyítják a faluvégi kavicsgödörben talált épületmaradványok. A rómaiak idejébõl és a honfoglalás korából egyéb leletek is kerültek elõ. (Bronz karperecek, borostyánkõ-nyakékek, kisebb agyagedények, olajmécses, stb.)

Dr. Keszei Pál: Terra Jaak címû tanulmányából megállapítható, hogy a település eredete a honfoglalás idejére, vagy közvetlen a honfoglalás utáni idõre nyúlik vissza. Legõsibb községnév Uraj, késõbbiekben Újfalu és Szentivánfa. Úgyszintén Dr. Keszei Pál az elõbb említett tanulmányában kiemeli, hogy Koppányé, vagy valamelyik törzsfõé volt-e a település nem állapítható meg, de Uraj település alapítója minden valószínûség szerint törzsfõ, nemzetségfõ, vagy rangos család feje volt. Uraj mindezek alapján az elsõ szálláshelyek közé tartozik, és hogy Uraj település már a Jákok megjelenése elõtt létezett.

Payr Sándor neves egyháztörténetírónk szerint "Uraj" onnan vette a nevét, hogy ezt a földet, melyet 1221-ben az õsi Ják, vagy Gyák nemzetség kapott birtokul és amelyen késõbb egy új falu épült, Uraj földjének nevezték. Régi jegyzõkönyveink csak Újfalunak nevezik minden elõnév nélkül.