Az Uraiújfalui Evangélikus Egyházközség megalakulásáról csak II. József uralkodásától fogva beszélhetünk. A türelmi rendelet hatására , vagy inkább hatása alatt sok gyülekezet és ezek között az Uraiújfalui is önálló anyagyülekezetté szervezõdött. Ez azonban nem jelenti azt, hogy korábban elzárkózott volna a reformáció elõl. Már földrajzi fekvése is arra a következtetésre vezet, hogy e vidék lakosságát hamar át kellett hatnia a reformáció kovászának. Sárvár közelsége, amely a magyar haza számára a magyar Wartburg volt, innen áradt mint a hegyen épült városból az új és tiszta világosság. Nádasdyak védelme alatt oly kiváló reformátorok mint Erdõsi és Dévai, vagy oly híres esperes mint Magyari István õrködött az Úr nyája felett, illetve terjesztették a reformációt. Kanizsai Orsolya a kegyes nádorasszony egész háza népével itt énekelte Tinódi Sebestyén lantjátékától kísérve elsõ zsoltárjainkat. Igen, kimondhatjuk, hogy már nagyon korán találkozunk e vidéken a reformáció nyomaival, de az elsõ idõszakban nem az anyagyülekezetet, hanem gyülekezetünk mostani filiái emelkednek ki. Így említést kell tenni Hegyfaluról, Zsédenyrõl, Jákfáról, Vasegerszegrõl és Szentivánfáról.

Hegyfalu volt az elsõ, ahová kiáradt a reformáció Sárvárról jövõ hatása. Hegyfalu Nádasdy birtok lévén jó ideig rendes zsinati székhely volt az egész dunántúli kerületnek. Valószínû, hogy itt is alakult meg az egyházkerület. 1576. évi zsinaton itt fogadták el az Ágostai Hitvallást, és az elsõ evangélikus püspököt Szegedi Máté - sárvári lelkész - személyében megválasztották. A második püspökrõl Beythe Istvánról már határozottan tudjuk, hogy Hegyfaluban 1585 július 25-én választották meg. A következõ fontos zsinat itt Hegyfalun 1599 június 9-én volt, amikor itt írta alá Magyari István is az Egyesség Könyvét. Hegyfalu híres lelkészek székhelye is volt. Itt élt például Pálházi Göncz Miklós, aki az Ágostai Hitvallást, Luther Márton Kis kátéját és a többi hitvallási könyveinket magyarra fordította.

Terestyénfa és Jákfa nevét az õsi Ják nemzetségrõl vette, amelynek birtoka volt Urai-Újfalu is. Temploma 1529 óta pusztán állott. 1616-ban Zvonarich Mihály sárvári fõesperes felhívására elhatározták a templomépítést. 1633-ban a nemesek közül Hetesi János 100 magyar Forintot és egy kelyhet ajánlott fel, mihelyt az építést megkezdik. A régi paplak helyett is újat építettek. Jákfa is önálló gyülekezet volt. Lelkészei voltak: 1615-ben Erdélyi Ferenc, 1628-ban Vidos József, 1633-ban Sárvári Szabó Gergely és 1646-ban Szily Ferenc. A nagy üldöztetés után is volt egy ismeretlen nevû papja, aki 1693-ban halt meg, és utána sokáig nem lett utódja. Amikor Asbóth János esperes 1695-ben itt járt vizitálni Balázs Ádám tanítójuk olvasott fel prédikációkat, akit azonban 1697-ben pappá ordináltak. A kuruc világban is jeles tanítója volt Jákfának Holeczi Ádám személyében. Õvele történt, hogy az akkor szokásos vizsga igehirdetés textusát nevére célozva így jelölte meg a jeles esperes Ács Mihály: " Humanissime, tudós Holeczi Ádám uram, szállj fel e katedrára, melyet most elhagyok és prédikálj eme számodra kitûzött tételrõl: "Ádám hol vagy?"... A XVIII. században ezt a gyülekezetet is elnyomták. Csak Uraiújfalu szárnyai alatt tûnt fel ismét II. József uralkodása után.

Zsédeny is tekintélyes anyagyülekezet volt. 1633-ban lelkésze volt Bakó Márton. Az 1662. évi országgyûlésen panaszolják, hogy a lelkészt útitársával együtt Csepregen való átutazásukban az ottani plébános megtámadta és csaknem halálra verte. Zsédeny emlékét õrzi egy nemes hitvalló gályarabunk is Zsédenyi István. 1656-ban a büki zsinaton avatták pappá. Késõbb Dörgicsén szolgált, innen idézték Pozsonyba a prímás elé 1674-ben. Hitét nem tagadta meg, ezért ítélték gályarabságra.

Kemény - Egerszeg (Vasegerszeg) az itt egykor virágzott Kemény családról kapta a nevét. A XVI. század végén Terestyénfának volt filiája és az 1633. évi jegyzõkönyvet Kemény János, mint itteni protestáns földesúr írta alá. XVII. században élt itt a Wittnyédi család, akik Uraiújfalu patrónusai is voltak. Õk adományozták az uraiújfalui templomnak az úrvacsorai kelyhet, és a keresztelõmedencén is látható ennek a családnak a címere.

Szentivánfa (jelenleg egybeépülve Uraiújfaluval) is tekintélyes anyaegyház volt. Patrónusai mind földesurak voltak. Palásthy János és Sándor. Lelkésze volt 1633-ban Balogh Miklós. Szentivánfának hosszú ideig volt filiája Uraiújfalu. Iván és Kemény-Egerszeg (ma Vasegerszeg) is.